Nyugodj Békében Bence!
Mikor útra keltem, még nem tudtam,
hogy ez volt az utolsó utam.
Nem térek hozzátok vissza, többé soha,
hogy sorsom velem ily mostoha.
Hisz még fiatal vagyok, élni akartam még,
ez a szörnyű tett, miért pont engem ért?
Kegyetlen gyilkosok áldozata lettem Én,
kik felelőssé váltak rövid életemért.
Kedves Szeretteimtől is már innen búcsúzom,
fájdalmatokat még csak enyhíteni sem tudom.
Nincs már alkalmam megköszönni nektek,
azt a sok jót , mérhetetlen szereteteket.
Ne búsuljatok. Nekem már nem fáj semmi.,
Ha eljön az este, csillagként tudok Nektek üzenni.
Tekintsetek fel az égre, ott fogok ragyogni,
szívetek egy darabja voltam, mit nem lehet pótolni.
***
BENCE EMLÉKÉRE!
11 év mond, mire elég?
Mire elég ez a röpke lét?
Hisz annyi minden várt még rád,
Tiéd lehetett volna az egész világ.
Angyali gyermek még alig élt,
Most kezdte fel fogni mi a földi lét
11 év... 11 nyár,
Család és a szeretet együtt jár.
Döbbenten állunk és nem érti senki,
miért kellet Bencének így el menni.
Mardosó bánat mi utánad maradt,
Életed ily hamar félbe szakadt.
Hiányod betölti a földet és az eget,
Könnyekre csal minden őszinte szemet.
Szorítva mardos minden szülői szív,
Isten ugye látod, hogy mindenki sír.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése